A mai társadalom furcsa szerveződés…ha nem azt és úgy csinálod, teszed, mint a többiek, ciki vagy. Számos konkrét példát tudnánk felsorolni, hogy miként éli át az emberiség a mai divatot.

Itt van először például a Barcelona vagy Real Madrid  labdarúgó csapata, vagy éppen említhetnénk még a Bayern Münchent is, amelyek óriási üzletet csinálnak a fociból. Ha megnézzük, hogy mennyien rajonganak értük, érthető. De miért nincs ezeknek a csapatoknak vesszőfutásuk? Miért van az, hogy minden évben ott vannak a legjobbak között a legrangosabb kupasorozatban? Na persze, milyen lenne már, ha a „kedvenc!” focicsapatom nem lenne ott az elitben? Bezzeg ha az egyiket visszasorolnák az ötöd osztályba, máris nem lenne ennyi „igazi” drukkerük…De mennyire trendi egy olyan csapatnak szorítani, akikről tudjuk, milliónyi rajongója van, én is olyan lehetek, mint a többiek, úgy örülhetek…mindig…minden jó!

Vagy mennyire jó, ha azt hiszik, hogy jó életem van! Megveszem magamnak a méregdrága okostelefont, amivel kiposztolom, hogy ott voltam a fesztiválon, meg hogy milyen boldog vagyok. Mert ez trendi, mások is ezt csinálják. Minél több lájkot kapok, annál több ember hiszi el rólam, hogy boldog vagyok…Miért maradjak ki a jóból?

Te nézed a legújabb valóságshowkat? És láttad már a legújabb Éjjel-nappal Budapest részt? Nem követsz semmi értelmeset! Akkor nem is beszélgetünk veled! Ráadásul tanulsz is, mint a stréber? Igen! Csináljuk úgy, mint a főhősök, a nagy semmire dől a lé, pillanatnyi híresség leszel, mekkora zsír már! És közben nem is kell megküzdeni semmiért!

Vagy milyen jó bunkón viselkedni mindenkivel…szüleimmel, tanáraimmal, munkatársaimmal…mások is ezt csinálják…én miért ne? Otthon úgyis elvonulok zenét hallgatni, simogatni a telefonom, iskolában ugyanezt teszem, a munkahelyen egyébként is más sem csinál semmit, tehát én miért maradjak ki a jóból? Egyébként sem kíváncsiak rám az emberek, tehát nincs miről beszélgetni!

És még említhetnénk számtalan példát erre, úgymint az öltözködést, a szingliséget, a Valentin-napot, az ellógok a március 15-i ünnepségről, stb. témaköröket!

De miért ilyen divatkövetők az emberek? Miért kell utánozni a másikat?

A társas normák kialakulása

Ahhoz, hogy mások véleménye, döntései, cselekedetei iránt fogékonyak legyünk arra van szükség, hogy saját magunkban eldöntsük, hogy azok helyesek, és illeszkednek a mi értékrendünkhöz.

Az értékrendünk, normáink kialakításában fontos szerepet játszik a család, ahol jobb esetben megtanuljuk, hogy mi a helyes, mi a helytelen, mi az igazán értékes, és mi nem az. Személyiségünket egyértelműen befolyásolja az, hogy milyen családi környezetben nevelkedünk. Amennyi ember, annyi féle légkörben nevelkedhet, léteznek igazán szélsőségesen jó és rossz esetek, azok átmenetei. Ha az egyén a családtól nem kap megfelelő mintát (például elvált szülők gyermeke), akkor az ő személyisége sérül, nem megfelelően tudja kezelni az egyes helyzeteket.

A másik ilyen tényező a szocializáció (óvoda, iskola, kortársak, munkatársak), akik szintén befolyásolják személyiségünk további alakulását.

Ha döntöttünk arról, hogy igyekszünk beleilleszkedni az adott társas környezetbe, akkor véleményünk, cselekedeteink többsége ehhez a társasághoz közelít. A személyes meggyőződésünkön kívül másik fontos tényező, hogy minden ember szeret valamilyen közösséghez tartozni, ahol őt elfogadják, s ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is legyen és így is maradjon. Az alkalmazkodókészség ilyenkor nagy szerepet játszik az egyén életében, hiszen nem biztos, hogy az egyéniségünk, személyiségünk minden eleme egyenlő a másokéval.

A média hatása

A normák kialakításának befolyásoló tényezője a média. A már nem csak a hagyományos értelemben véve bárki számára elérhető média (pl.: internetes hírszerzés, információhoz jutás) mind-mind azt sugallja, hogy az adott társas közösségben jó vagy rossz lenni. Legyen divat a más csoportokkal való összetűzés (lásd: pártharcok, melegek-heteroszexuálisak), az igénytelen műsorok fogyasztása, a birtokolj minél több mindent, akkor vagy értékes érzése.

A média is kialakít egy olyan képet, amely reprezentáció egy adott társadalomról, akár az egész emberiségről is. Ennek követése trendi, a többi nem az.

Régen és most

Egy-két generációval ezelőttiek gyakran mondogatják, hogy bezzeg az én időmben!

Lényeges különbség a mostani és a régebbi generációk között, hogy mivel korlátozottabb volt az információszerzés, ezért csak a szűkebb társadalmi környezetben tudtak egymás értékrendjeiről az emberek, nem tartották számon kinek milyen jó a sorsa, kinek nem annyira, éppen ezért talán boldogabbak, egymáshoz jobban kötődők voltak. Kevesebb volt a válás, mert ahhoz, hogy boldogulni tudjanak, együtt kellett maradni. Ma már azt sugallja a társadalom, hogy légy nő, boldogulsz te egyedül is, legyél karrierista, hogy minél több mindent meg tudj venni családodnak, vagy magadnak! A régiek megbecsülték a munkát, a pénzt, s azt sugallták a gyerekeknek, hogy mindenért meg kell küzdeni. Egy értékrend, ami trendi volt, s követni kellett, majd átadni a következő generációnak.

De milyen hasonlóságot lehet felfedezni a régi és új között?

Sokat!

A tömegkommunikációs eszközök korlátozottabbak voltak, viszont a trendi ugyanaz: nézni a szappanoperákat, a tehetségkutatókat, beszélgetni róla! A tanár szigorúbb volt ugyan tanórákon, nagyobb volt a fegyelem, viszont kinek ne lett volna egy-egy utált tanára, akinek ahogy tudtak, keresztbe tettek? Nem volt ugyan okostelefon, de volt más olyan eszköz, amellyel szórakoztatták magukat, ami akkor még divatos volt. Nem volt internet, de újságot, televíziót olvastak és néztek, tájékozódtak a világ történéseiről. A hölgyek az akkori divatos módon kerítették hatalmukba a férfiakat. A gyerekek elszöktek szüleiktől egész délutánról, s kicikizték a másikat, ha nem kóstolják meg apu cigijét.

Minden kornak megvan a maga divatja, melyet a fentebb említett okokból követ vagy nem követ! Saját személyisége, kialakult normarendszere alapján dönti el azt, hogy valami jó vagy rossz. Csak remélni lehet, hogy minden embertársunk a megfelelően tud dönteni.